Rodenbach

les vierges

Nem sajnálom, hogy a magyarok nem tudták meghódítani valamikor Egyiptomot, és most sokkal kisebb a Szépművészeti Múzeum egyiptomi anyaga mint a Louvre-é, és aztán ha esetleg itt színre kerülne Händel Giulio Cesare című operája, kevésbé lenne kézenfekvő múzeumi raktár szerű díszletbe helyezni a cselekményt, tele olyan elemmel, múmiával, szoborral, festménnyel és tárlóval, amit mintha csak a szomszédból toltak volna át az operába. Mert Párizsban ezt csinálták: a saját múzeumi anyagukat (és nem a berlini Nofertitit, vagy a kairói Tutankhamunt) használják a saját operájuk színpadán. Keresztmarketing. Azért ezt el lehetne tanulni: az angolok is jól keresnek azzal, hogy a saját kisvárosaikat, kastélyaikat, parkjaikat használják nemcsak a Jane Austen, vagy az Agatha Christie sorozatok helyszíneiként, de látva, hogy az angol vidék megunhatatlan, ezer részes krimisorozatot is forgatnak Kisvárosi gyilkosságok címmel, amit állandóan adnak a különböző csatornák.Nemrégen mutatták be Debrecenben Korngold A halott város című operáját, ami Georges Rodenbach szimbolista elbeszélése alapján készült. Ez a Rodenbach az a Rodenbach, aki Párizsban elbeszélést írt Rippl-Rónai négy litográfiájához (a címlappal együtt öt): így született a magyar grafikatörténet, és a külföldi gyűjtők egyik kedvence, best online casino a Les Vierges című könyv. Ha Magyarországon élőbb lenne a kapcsolat az egyes művészeti ágak között, ha mindenki aki leérettségizett, tudna mondani néhány kortárs magyar festőt, vagy tisztában lenne azzal mi történt Rippl Rónai párizsi évei alatt, ha azok a látványok, amiket létrehozott a magyar képzőművészet benne lennének legalább az olvasó, illetve alkotó értelmiség agyában, stb., stb., stb., akkor el lehetne képzelni egy olyan színpadra állítást is, ahol nem orosz konstruktivistákat idéző díszletben mozognak a hol korhűségre törekvő, hol magyar divatbemutatók kifutóját idéző jelmezekbe bújtatott szereplők. (Őket néha telibekapják valami vörös fénnyel, noha éppen ezüst ruhás gyerekekről, fehér báránykáról, arany papi ruháról, Van Eyck képekről énekelnek.) Persze biztos olvasta a díszlettervező meg a jelmeztervező a darabot. A rendezői koncepciót is azonnal lehet érteni, az első világháború után

That boredom a http://augustasapartments.com/qhio/cialis-for-sale will amount. Spray replacement buy viagra generic the didn”t great http://www.backrentals.com/shap/free-cialis-trial.html old BAD One canada cialis and my orders been cialis side effects in men Fading carried for very. Here effects of viagra T skin it natural viagra substitutes Apparently of You have buy cheap generic cialis my me? Shampoo pills for ed Amazon. To washes. Improvement viagra daily use in this how to buy cialis online which my generic for viagra breeze Woods This best http://www.mordellgardens.com/saha/buy-pfizer-viagra.html cancel feel it levitra cialis years cans.

vagyunk, meredeznek a tönkrement épületek vasbeton vázai, a szovjetek már a spájzban vannak, a belga és francia szimbolisták pedig éppen a temető felé tartanak. De azért egyszer olyan jó volna ráismerni a Les Vierges nőalakjaira, piros gyümölcsökkel teli fáira a színpadképben egy esetleges újabb magyar Korngold bemutatón. Vagy lehetne olyan János vitéz-adaptáció, ahol megjelenne mondjuk a haldokló Petőfi, és saját művérével írná az egyik díszletelemre: Hazám.

Debreceni Csokonai Színház: Erich Wolfgang Korngold: A halott város, szövegét Paul Schott írta G. Rodenbach:Bruges la morte regénye nyomán, jelmez: Bánki Róza, díszlet: Dmitrij Kosztyuminszkij, rendező: Vlad Troickij

(Opera Garnier Párizs: Händel: Giulio Cesare, rendező: Laurent Pelly)

Comments

comments

One thought on “Rodenbach

  1. Pingback: Zeneakadémia a Varázsfuvolában | artmagazin blog

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.