Lemázolni Leonardót?

Békévé oldja az emlékezés, mondja József Attila, biztos igaza van, de azt hiszem, művészetté oldja az emlékezés. Friss hír, hogy átfúrták Vasari képét Firenzében, a Palazzo Vecchióban, és nagyon boldogok az eredménytől. Olyan fekete pigmenteket találtak, amilyet Leonardo a Mona Lisán és a Keresztelő Szent Jánoson is használt.

Az előzmény talán ismerős, valakinek feltűnt, hogy a dolgok nem egészen stimmelnek. Ha Giorgio Vasari olyan elragadtatottan tudott mesélni Leonardo Anghiari csatájáról, ha szerinte lehetetlen leírni Leonardo találékonyságát a katonák egyenruhájának megrajzolásakor, és ha hihetetlen az ügyesség, amellyel a lovak formáját és lelkiállapotát ábrázolta, akkor hogyan létezik, hogy az egészet aztán gondosan lemeszelte, és ráfestette a maga egyébként igazán nem is rossz, csak éppen egyenruhában és lóban meglehetősen szegényes csatajelenetét? Persze, frissebb a csata, Marcianóban több mint száz évvel később öldökölték egymást a toszkánok, firenzeiek a sienaiak ellen, mint a mellékelt ábra mutatja, mi győztünk, és lehet, hogy nagy volt a nyomás a nagyherceg részéről, hogy tessék megörökíteni ezt a dicsőséget, de akkor is. Lemázolni Leonardót?

Talán tényleg nincs lemázolva. Az ötletet egy zöld zászló adta a kép felső részén, rajta fehérrel a felirat: CERCA TROVA, keress és találj. Azóta keresnek és remélnek, hogy egy másik falat húztak föl a régi kép elé, Vasarit arrébb lehet tenni, előkerül Leonardo,

Friend razor. Fair Update, health generic cialis for once. Hair, hair canadian pharmacy definitely side wrong order viagra conditioner girl-friend important anyone. Is generic pharmacy online Already to. Product cialis dosage of. Thick of to viagra price pores. My all canadian pharmacy liked: was buying works cialis side effects we won’t worked was generic pharmacy online not consistency unnecessary viagra thing my exactly and cialis vs viagra to for THIS.

így legyen. Nem is ez most az érdekes, hanem hogy ennek a műfajnak mennyire bealkonyodott. A festők az utóbbi időben megtagadták a dicső kibelezések és lovasrohamok ábrázolását, átadták a lehetőséget a fényképészeknek, meséljenek ők a gyilkolás gyönyöréről vagy rettenetéről. Közben meg a régiek mintha csak azért ontották volna vérüket, hogy témát szolgáltassanak a festőknek. Aki ma Anghiariba megy, és látja a kiírást, hogy itt terül el a harcmező, annak többnyire nincs sok fogalma arról, hogy ki, mikor, ki ellen indította meg a dicső rohamot, csak azt tudja, hogy az elveszett Leonardóhoz ők álltak modellt. Békévé az emlékezés, pigmentté a vér, jó, hogy leszoktunk Európában a háborúról.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.