Most jó

Olyan országban szeretnék élni… Milyenben is? Azelőtt a sportbolt volt az összehasonlítási alap, olyanban, ahol ezerféle sportcipőt és melegítőt és teniszütőt lehet kapni. Vagy ahol Glenn Gould lemezeit árulják. Ahol ilyenek a benzinkutak. Kipipálva. Sportcipő, Glenn Gould, benzinkutak – még jobb, mint az eredeti.

Nekem az összehasonlítási alap a kultúra reklámozása volt. Látni Londonban, hogy a múzeumok bent vannak a metróalagútban, Rómában, hogy az aktuális kiállításokat az autóbuszok hátulján hirdetik, óriási Piero della Francescák mögött ültek az utasok. Mondhatják nekem, hogy ez a kerülendő, a művészet áruvá válása, én csak azt láttam, hogy a boldog, nyugati emberek számára magától értetődő mindaz, amihez mi komoly arcot vágunk, és ünneplő ruhát húzunk.  Náluk evidencia, kilépnek az utcára, barokk homlokzatok közé, és még a busz is a festészet dicséretét zengi.

Most meg itt vagyunk. Megy a Combino, és lenyűgözve bámulom az oldalát, Caravaggio kisfiúja vigyorog durva illetlenséggel, és azt vidámkodja: itthon vagy. A világ barátságos hely, ahol a látás kéjenceit is kényeztetik.

caravaggio combino

Tudom ez csak a villamos külseje. A magyarok istene odabent lakik.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.