A szép föníciai

antropoid szarkofág Föníciából. i.e. 5. század harmadik harmada, Isztambul, Archeológiai Múzeum

antropoid szarkofág Föníciából. i.e. 5. század harmadik harmada, Isztambul, Archeológiai Múzeum

Múzeumba járni, és felfogni a kiállított dolgok jelentőségét, néha annyira reménytelennek látszik. Rengeteg előzetes tudás kellene, de aztán mindig kiderül ha teljesen meg akarjuk érteni az összefüggéseket, a miénk biztos kevés hozzá. És akkor jön egy terem, (mondjuk jóhogy az isztambuli archeológiai múzeumban), ahol nagyon furcsa dolgokat látunk. Amilyet én még máshol soha. Hatalmas kőszarkofág, aminek a fejrésze viszont olyan, mintha valami 19. század végi francia szobrász faragta volna, úgy értem már annyira túl görögös-klasszikus. Kiderül, hogy léteznek úgynevezett föníciai antropoid szarkofágok, csodálatosan bemutatva azt, hogy a föníciaiak, akiknek csak keskeny kis partvidék jutott a Földközi-tenger partján, kereskedni kezdtek, de nem dúlva és rabolva mint előtte mondjuk a Trójára támadó akháj hordák, akiknek szintén nem nagyon volt művelhető földjük, csak a sok Tajgetosz, hanem szépen tengerre szálltak, a tengert kiismerték, nagyszerűen tudtak tájékozódni a csillagok szerint, (másokat tengeri szörnyekről szóló hülye legendákkal igyekeztek elriasztani ugyanettől), lerakatokat létesítettek egy-egy távoli városban, hozták-vitték az egyes vidékek termékeit, meg a híreket, és minden megismert új dologból használták, ami megtetszett nekik. Az egyiptomiak testvonalat körberajzoló szarkofágformája tökéletesen jó volt koporsónak és ha kőből készült, rögtön síremléknek is, a görög szobrok is nagy hatással lehettek rájuk, de ha egy emberből a legegyénibb, legjellegzetesebb részt akarjuk megőrizni, akkor az jó esetben úgyis az arca, tehát elég azt kifaragni. És úgy tűnik a régi föníciaiak elképesztően jól néztek ki, síremlékeikkel pedig nagyszerűen lehet illusztrálni a kultúrák közötti kapcsolatokat, az egész mediterrán térség működését, megfejelve mindezt azzal, hogy jutalomból olyan múzeumban nézegetik az arcukat, ahol még meg is lehet érinteni őket. Ázsia és Európa határán, ahol római romokon keresztény templomok pár száz éve(vagy évig) muzulmán imádkozóhelyek, de ki tudja mi lesz újabb 500 év múlva…Nyilván jönnek majd a kínaiak.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.