A dán lány

Kedélyes transgender film, sok vérrel, némi halállal. Furcsa módon csak egyszer mondják benne valakire, hogy ő a dán lány, és az pont nem a később Lili Elbévé változtatott Einar Wegener, hanem a felesége. Aki tényleg dán, bár pont nem lány, hanem asszony, Gerda Wegener, azelőtt Gottlieb, azután Porta. Ami némileg ellene mond annak a feltételezésnek, hogy a képlet egyszerű, az az, hogy egy leszbikus nő férje próbált meg nővé változni, hátha intenzívebbé válik tőle a szexuális életük.

Nem mintha a szexuális életük volna a legizgalmasabb. Inkább ez: volt egy fiatal festőnő, akiről elég nehéz eldöntenünk, mennyire volt tehetséges. Jól rajzolt, nem kétség, a Vogue-nak készített illusztrációkat, és ez a különös jelenség, hogy vonalak húzásával szexuális izgalmat lehet kelteni embertársainkban neki nagyon ment. De nagy festő mégsem lett belőle, életében biztosan nem, a második házassága során elszegényedett, és így is halt meg, elfeledve vagy talán nem is ismerve, alkoholizmusba merülve, kézzel rajzolt postai képeslapokat árulva. Aztán jött egy regény, 2000-ben, hogy a nevét újra megismerhesse a világ. Ha nem elég, jött a regényből készült film. Ez most a kérdés. Nagy festők életéről viszonylag gyakran készítenek filmeket. De elég-e egy film ahhoz, hogy valaki nagy festővé változzék?

 

Gerda

Gerda

Gerda Wegener: Vulva

Gerda Wegener: Vulva

Gerda Wegener Egy nyári nap 1927

Gerda Wegener Egy nyári nap 1927

Comments

comments