Az elveszett torta

Lehet, hogy nem igazi világsztár Pat Lasch, de azért megbecsült művész. Annyira mindenképpen megbecsült, hogy a New York-i Modern Művészetek Múzeuma fennállásának ötvenedik évfordulójára egy művet kérjen tőle. Amúgy is kézenfekvő ötletnek látszott, hiszen Pat Lasch használati tárgyaknak látszó műveket alkot, megszáradt akrilfestékből báli ruhákat, és főleg papírból meg fából faragott tortákat. Az ötvenedik komoly születésnap, így aztán Pat Lasch egy jó másfél méter magas tortát küldött az ünnepeltnek. Jó helyen lesz az.

Pat Lasch: Cake

Pat Lasch: Cake

Vagy nem. Mert idén Lasch-kiállításra készültek Palm Springsben, erre akarták elkérni a MoMA-tól a hatalmas tortát, és kiderült, hogy nincs sehol. Keresték, de hiába. Csak egy sajnálkozó levélre futotta, nagyon szégyelljük a dolgot, de a mű nincs sehol, egyben sok sikert kívánunk Palm Springsben, üdvözlettel.

Az ember nem nagyon érti. Egy ember méretű tortát elveszíteni nem lehet, ellopni bonyolult, megenni, mivel papírból van, képtelenség. Akkor mi történt? Kidobták? Vége volt a bulinak, a művet elvitte a catering a maradék kaszinótojásokkal? És mindenre csak harmincnyolc év múlva derül fény?

Ennyit a múzeumi örökkévalóságról.

Múzeumi kérdés

Vehetjük készpénznek, hogy minden művészet alapja a fonás. Mert a különböző elemek egymásba kötése mindenre jó: lehatárolja a teret, olyasmit hoz létre, ami benn tartja a hőt, vagy egyszerűen csak takar.

kő a cividalei Museo Christiano e Tesoróból

kő a cividalei Museo Christiano e Tesoróból

De mi volt előbb, ez a cividalei kő, amit az ottani Dóm múzeumában lehet látni, vagy az Olaszországban szinte mindenhol kapható rácsos sütemény?

crostata

crostata