Jaj nekem, végem van

Mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között élek, mégis szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát.

Valójában azt sem érti az ember, hogy mit ért Izajás próféta azon, hogy vége van, megijedt, hogy már meg is halt, azért látja Istent, vagy csak a bűnei zavarták, amin az angyal segített: fogott egy izzó parazsat az oltárról, és megérintette vele a próféta ajkát. Száz utólag színezett nyomat készült belőle, sárga foltok a történeten, és még 295 színezetlen. Majdnem négyszáz, szóval bárhol belebotolhat az ember a hatszárnyú szeráfba, aki úgy tartja a parazsat, mintha csak egy darab sült krumpli volna. És ha belebotlik, azt mondja, jaj nekem, azt hittem, Chagall nekem már semmit sem jelent, akkor most miért nem hagy aludni ez a parazsos angyal?

Marc Chagall: Biblia-illusztráció, Izajás próféta

Marc Chagall: Biblia-illusztráció, Izajás próféta

 

Korb helyett Kolb a PIM-ben

Most a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható a Füst Milán-gyűjtemény. Pontosabban a Füst Milán-Helfer Erzsébet-gyűjtemény (vagyis a feleséget is illik megemlíteni), amiben egészen kivételes darabokat lehet látni, például két olyan Rippl-Rónai pasztellt, amilyet szinte sehol. A sok lekopott, urambocsá esetleg inkább Diener-Dénes Rudolf kezét dicsérő pasztell után tanulságos látni a Helfer Erzsébetet, és a Ticharich Zdenkát ábrázoló portrékat. Rögtön megértjük hogy lehet ezért a technikáért rajongani, hogy lehet a legérzékibb eszközként használni női arcok megörökítésekor. Már csak ezért a két képért is érdemes elzarándokolni a Károlyi palotába, pedig akkor még nem beszéltünk a Berényekről, Nagy Balogh Jánosokról, arról, hogy Füst Milán kedvenc zenéibe is bele lehet hallgatni, a leveleibe bele lehet olvasni, és pillanatok alatt át lehet érezni milyen szférába online casino törekednének a műgyűjtők legjobbjai. Mielőtt azonban teljesen feloldódnánk a túltelített esztétikai közegben, lépjen elő a háttérből a zord és rideg művészettörténész, akinek a finom kis rézkarcok között az egy egyik sarokban megakad a szeme egy képaláíráson, ami szerint Korb Erzsébet Aranykor című művét látjuk. Gyanús, hogy nem, ezért az elérendezett fotelt kicsit odébbtaszajtva közelebbről megnézem, szemüveggel is, és az aláírás teljesen jól kivehetően nem Korb, hanem Kolb. Korb Erzsébet nem ilyen artisztikus kompozíciókat csinált, és nem ilyen tekergődző alakokat, hanem inkább a korai Szőnyi, Aba-Novák, Patkó grafikák plasztikusabb vonulatához hasonlókat, úgyhogy ha Kolb, akkor ez inkább Alois Kolb lesz, aki 1875-ben született Bécsben,1942-ben halt meg Lipcsében és különböző akadémiákon tanította a grafikai műfajokat. Hogy hogyan került Női aktok almafa alatt című, 1900 körüli rézkarca (mert a művet meg lehet találni azonnal a neten) Füst Milánék gyűjteményébe, az érdekes, kikutatandó feladat.

Alois Kolb: Női aktok almafa alatt, 1900 körül

Alois Kolb: Női aktok almafa alatt, 1900 körül