Történeti gyerekek

Noha szinte sehol semmi nem hirdeti a Gyerek-kor-kép kiállítást, az ember mégis értesül róla, úgyhogy felverekszi magát a félig már szétkapott Várba, pontosabban a Budavári Palotában a Budapesti Történeti Múzeumba, hogy ott szerda délután közöljék vele: ez a múzeum 4-kor zár. Persze. Meg kellett volna nézni a rendkívül ronda honlapot, hogy kitartó görgetés után pirossal a szemünkbe ötöljön: itt november 1-től életbe lépett a téli nyitvatartás.

A www.btm.hu-t illetően egyébként felmerül a gyanú: lehet, hogy kialakításakor az volt a szempont, lehetőleg konzerválja jónéhány évvel ezelőtti állapotok emlékét mind dizájnban, mind látogatóbarátságban? Aztán a következő, a sikeres nekifutás újabb élményt hoz: lehet, hogy itt a büfé is a múzeumi anyag része? Kádárista utasellátó hangulattal, vajjá szilárdult tejszínhabbal a teljességgel szintetikus somlói galuskán, és tél lévén (hisz láttuk, téli nyitvatartás), fűtetlenresti-élménnyel?

Mi történik itt? A fogadótereket nézve úgy tűnik, amióta az eszemet tudom, semmi. Aztán ahogy tovább haladunk látszik, hogy a Gyerek-kor-kép próbál egy kis életet lehelni a félig szinte már kimúlt múzeum-masztodonba: kedvesen kiírja, hogy tovább kell menni, a kiállítás beljebb kezdődik. Az üdítés bent is folytatódik, ahol ugyan a teremőrnő hangosan kiabálva telefonál, megbeszéli mi legyen vacsorára, látszik, hogy nincs látogatókhoz szokva, de maga a kiállítás pontos dramaturgia szerint épül, és annyi gyerekeknek szóló ötlettel van tele, hogy valósággal hiányoznak belőle a kis csimoták, vagy klapecok (van egy jó szinoníma-gyűjtés a falon), ami egyáltalán nem normális érzés kiállításlátogatói pozícióban.

A között az 5 ember között, akik még erre szánták a koradélutánt, nincs gyerek, úgyhogy nyugodtan el lehet tölteni egy órát a műveket nézegetve, hogy a végéről visszatekintve aztán kiderüljön: ennek a kiállításnak pont ez a tanulsága. Azt gondolnánk a gyerek hálás téma, de akármilyen ügyes kézzel örökítik meg őket, akármilyen remekmű születik is, az sehol se lesz egy élő gyerekhez képest. Akiket itt összegyűjtve látunk, mind fölnőttek, megöregedtek, sőt a legtöbben meg is haltak már; ennek tudása szomorú rezignációt ad. Egyetlen kép tudja csak betölteni itt rendesen a funkcióját (amikor a művész fel tudja venni a versenyt magasabb erőkkel), egy halott kisbabát ábrázoló barokk festmény.

A többi a KDNP népesedéspolitikájának szekértolója csak: szeretkezz (gyerekcsinálási szándékkal), ne pedig kiállításokra járj!

Gyermek ravatalkép

Gyermek ravatalkép