Ferenczy

Ferenczy Károly Lovagló gyerekek

Kedvenc elméletem, hogy Munkácsy azzal vívta ki az első számú magyar festő címét, hogy róla van egyedül életrajzi regény. Jellegzetes 19. századi mitológia-elemekkel, a nyomorgó (nem emlékszem tényleg nyomorgott-e) dickensi kis asztalosinassal, akiből a párizsi szalonok balzaci hőse lett. De a legnagyobb magyar festő nem Munkácsy Mihály, hanem Ferenczy Károly, német-német, ilyen szempontból tehát semmi akadálya nem lehet a trónfosztásnak. Ha az életrajzi regény is összejönne, szabad lenne az út a magyarok szemébe. Vagyis épp ez a lényeg, hogy először a szívükbe, mert a szemüket is az vezérli.

tovább

RIPPL HASA

RIPPL HASA / Kaposvár 

Talán nyegleségnek hat, de a kaposvári Rippl-kiállításról most leginkább a fényképek érdekeltek. A fiatal félliterköpő, meg ahogy szép lassan elengedi magát, pocakot ereszt, és tényleg, látni a fényképen, miért mondják, hogy valaki ereszti a pocakját, látni, ahogy nyúlnak a szövetek, mármint a test szövetei, engedik, hogy nőjön a has, húzza az egész embert előre és lefelé. Meg az öreg bohém, már a vidám évek súlyával a vállán, vaskos bottal a kezében, széttiport cipőben, legalább kényelmes. Három képben benne van az egész történet, a tehetség és a puhaság érdekes keveréke, hogy kell is neki csinálni, közben mégis van az egész emberben valami tompaság, ami a tehetséget ügyességgé tudja változtatni. Így billeg az egész, mert aztán az ügyesség rögtön visszafordul könnyedséggé, mély sekélységgé, amit, ugye, a falakon is láthatunk, hogy könnyen hamisítanak.

"A vén bohém Rippl-Rónai" Rónai Dénes fotója Magyar Nemzeti Galéria Adattára

Dehogy hamisítnak a könnyen. Színes divatnőket pasztelloznak a barna puhaságok és bugyolák helyett, mert nem értik, hogy egy kalap meg egy sál jobban megmutathat valakit, mint az arca. Nem értik, hogy az ügyessége jobban megmutat valakit, mint a vérrel, izzadsággal, taktikával érvényesíteni próbált tehetsége.

t. k.