Hans Hollein

Ő volt a fejcsóváltató ember Bécsben, az utazók nagy hányada gondolta a Stephansplatzon, hogy ej, ej, azért ez túlzás. Történelmi óvárosba egy ilyen furcsa kevercset fölhúzni, félig üveg, félig márvány, és sehogy sem illik a nemes és gótikus torony mellé. Pedig Hollein csak azt tette, amit mindig, az építészetet organikus és folyamatos történelemként értelmezte. Együtt a márvány és az üveg, az utóbbi tükrében pedig ott csillog a gótika. Logikus és szép gondolatmenet, és nyilván a megszokás is úr, ma már tiltakoznának, ha valaki le akarná bontani a Haas Haus-t.

Haas Haus Bécs

A történet egyébként hasonló indulattal kezdődött, Hollein 1966-ban pályadíjat nyert a Retti gyertyabolttal, ugyancsak Bécsben, ugyancsak történelmi épületek között a Kohlmarkton. Csak a méret volt sokkal kisebb, egy apró üzlet, amelyhez alumínium bejáratot képzelt, és belül a gyertyák harmonizáltak a berendezéssel. Vannak ilyen építészek: szolgálnak, mindent kívánságot figyelembe vesznek, és mégis valami eredeti születik. Hollein ezen a maga által lefektetett elvi alapon dolgozott egész életében. Kicsiben és nagyban, rajzban és felületben, funkcionalitásban és művészetben. Jelenben és múlt időben, mindez sajnos már múlt időben.