Kukla Krisztián stílusosan búcsúzik

A Kukla Krisztián nevével jelzett, a MODEM szakmai sikertörténetét jelentő éra végén az alsó szinten Erwin Olaf Cigar Towerbe illő fotói, az emeleten pedig Birkás Ákos új színei elé járulhatunk. A fenti kiállítótér azonban most másképp hasznosul, színházi díszletet építettek bele, amiben mintha a Globe és egy üzemi konyha találkozna, nyugodtan mondhatjuk, hogy a boncasztalon, hiszen Heiner Müller Shakespeare-átiratának címe Titus anatómiája, Róma bukása, és a szuper díszlet fő eleme egy hatalmas előkészítő asztal, amin szó szerint mindent és mindenkit ízekre szednek. Ha akarjuk, tényleg Róma bukásának anatómiáját látjuk, ha akarjuk azt, amitől Heiner Müller félt a nyolcvanas években, vagyis az Egyesült Államok bukásáét, vagy az Európai Unióét (vagy a kettőt együtt), vagy épp most a MODEM-ét. Jó, persze lehet, hogy kicsit erős a debreceni Déri Múzeumot, aminek a fennhatósága alá kerül most a MODEM a gótokhoz hasonlítani, Kuklát pedig római hadvezérhez, főleg mert a darabbeli gótok tényleg elég barbár módon viselkednek, (pedig csak félig gótok, apai ágon rómaiak, tehát értelmiségiek), mégis megerőszakolják a címszereplő Titus lányát, és hogy se elmondani, se leírni ne tudja kik tették ezt vele, kivágják a nyelvét és levágják a kezeit. Itt egy kis kitérővel kapcsolódnék ahhoz a kiállításhoz, ami nemrég zárt be Pesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, és a női művelődés történetét próbálta bemutatni, kicsit talán túl nőies és biedermeier módon. A Titus Andronicus nem szerepelt ezen, pedig az írni-olvasni tudás mellett semmi sem szól olyan hatásosan, mint Titus lánya, Lavinia története, aki megcsonkítása után a keze helyére erősített faágakkal leveri az egész római kor egyik legnépszerűbb könyvét, Ovidius Metamorfózisát, hogy abban a szájával lapozva eljusson egy megerőszakolós történethez. Apja így érti meg, mi is történt a lányával, és mert meg akarja tudni a tettesek kilétét, lisztet szór Lavinia elé, aki egy vesszőt a szájába véve írja le a neveket. Kulcsjelenet, bár eszerint a kultúra, az információ átadása itt már csak arra redukálódik, hogy a tetteseket meg lehessen nevezni, és pont a tudás generálja a még nagyobb tébolyt, Titus őrült higgadtsággal kitervelt és megvalósított bosszúját, vagyis hogy megöli a két félgót fiút, húsukat ledarálja és pitébe sütve feltálalja a szüleiknek.

Persze lehet, hogy párhuzamot vonni a Titus történet és az eddigi MODEM végnapjai között csak annak megnyilvánulása, hogy az értelem milyen mohón vágyik az összefüggésekre, de ha direkt ki lett a dolog tervelve, akkor ennél nagyvonalúbb és viccesebb bosszút elképzelni sem tudok. És ha valaki most, amíg még teheti, végignézi ezt a három szintet, rátalál a két kiállítás, a K. Szabó István rendezte színdarab, meg az egyéb helyzetek közötti összefüggésekre, az egész biztosan jó előítéletesen, a bicskáját kinyitva fogja várni, mit csinálnak majd a MODEM-ből a gótok.

Kukla Krisztián tárlatvezetése Birkás Ákos kiállításán

Kukla Krisztián tárlatvezetése Birkás Ákos kiállításán