Hosszú élet

Most is gyönyörű ember, ahogy botra támaszkodva érkezik a képernyőre. Varga Imre. Tulajdonképpen soha nem tudta az ember, mit gondoljon róla. Tényleg fityiszt mutatott a kommunistáknak? Kun Béla a lámpavas alatt vezényli a rohamot. Károlyi a gótikus ív árnyékában, mondjuk, ebben nehéz meglátni a fityiszt, Lenin a kapuban. Művei mára a Szoborparkba kerültek, mint egy elmúlt és nevetséges rendszer elmúlt és nevetséges emlékei. Most pedig jön a képernyőn, szép kabátban, botra támaszkodva, és arról beszél, amiről azelőtt nem szokott, hogy ciszterci diákként Teleki Pált rajzolta az osztályban.

Az ember azt hinné, hogy a hosszú élet nem nagy előny a 20. században, előbb vagy utóbb hibázott az ember, ha meg akart maradni. De úgy is nézhetjük: mindig lehet valamire emlékezni, amit épp el lehet mondani a mindenkori kamera előtt.

itt